Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely

 

Absztrakt letöltése pdf.ben

Az Absztrakt az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont új, rendszeres hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Esszék

A migráció feminizációjáról (avagy házi idősgondozás külföldön)
Váradi Monika Mária (tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete)

Noha a nők mindig részesei voltak a migrációs folyamatoknak, a migráció feminizációjának fogalma azért vert gyökeret a migrációkutatásokban, mert napjainkra a nők immár a migrációban érintettek felét teszik ki, s a kutatók sem csupán a házastársukat követő feleségként és anyaként tekintenek rájuk, hanem a globális migrációs folyamatok autonóm szereplőiként. A migráció feminizációja elválaszthatatlan a globalizációtól, amely a „globális Észak” fejlett migrációs célországaiban, és a „globális Dél” kevésbé fejlett kibocsátó országaiban egyaránt alapvetően átalakította a termelési és társadalmi viszonyokat. Tovább az esszére

Nem-kognitív készségek a munkaerőpiacon
Fazekas Károly (főigazgató, tudományos főmunkatárs MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet)
Varga Júlia (tudományos főmunkatárs MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet)

A kognitív természettudományos készségeket (STEM – Science, Technology, Engineering, Mathemathics) a tudományos szóhasználatban már megszokott fordulatként használják. Ezzel szemben a nem kognitív készségek esetében még hiányzik a terminológiai közmegegyezés. Annak ellenére így van ez, hogy a munkaerőpiac jövőjét tárgyaló írásokban egyre többször írnak a szerzők ez utóbbiak növekvő jelentőségéről. Elmondható, hogy a szakmaszerkezet átalakulásánál sokkal nagyobb szerepük van a szakmákon belüli feladatok tartalmában bekövetkező változásoknak, ezek közül az érzelmi-szociális készségek fontosságának. Fazekas Károly, a KRTK főigazgatójának a Magyar Tudomány a munka jövőjével foglalkozó tematikus számában megjelent tanulmánya bemutatja a nem kognitív készségek fejlesztésének lehetőségeit a különböző életszakaszokban, azok munkapiaci és társadalmi hatásait és összefoglalja a témához kapcsolódó közgazdaság-tudományi kutatások legfrissebb eredményeit. A folyóirat ugyanezen számában Varga Júlia cikke a munkapiaci feladatok automatizálhatóságának hatásairól és az oktatási rendszerekkel szemben támasztott 21. századi követelményekről szól.

Merre tovább Brazília?
Ricz Judit (tudományos munkatárs, MTA KRTK Világgazdasági Intézet)

Jair Bolsonarora, a januárban hivatalba lépő új brazil államfőre talán a legtöbbet használt publicisztikai fordulat a populista politikus. Mi több, őt a legszélsőségesebb demokratikusan megválasztott vezetőnek tartják a világban, regnálásának ma még beláthatatlan következményei lehetnek. E beláthatatlanság belátható elemeiről, különösképpen a várható szabadpiaci gazdasági ágenda megvalósulásának esélyeiről szól Ricz Judit, a Világgazdasági Intézet tudományos munkatársának Merre tovább Brazília című blogbejegyzése.

Az ERASMUS program céljai és eredményei
Kerényi Ádám (tudományos segédmunkatárs, MTA KRTK Világgazdasági Intézet)

Európai Közösségek akcióterve az egyetemi hallgatók mobilitásának előmozdítására: ebből a kissé körülményes programnévből készült az a betűszó, ami Rotterdami Erasmusra, a híres holland humanistára is utal, és amelyet 31 évvel ezelőtt indítottak útjára. Míg a kezdeményezés első évében még csak 3244 diák vett részt a programhoz kapcsolódó 11 európai egyetem részképzésében, addig 2013-ban számuk már elérte a hárommilliót. A program magyar vonatkozásairól és biztató jövőjéről szól Kerényi Ádám blogbejegyzése.

Külföldiek gyarmata, vagy a gazdasági fejlődés motorja?
Szanyi Miklós (igazgató, tudományos tanácsadó, MTA KRTK Világgazdasági Intézet)

Magyarországon a multinacionális vállalatokkal sokszor konfrontatív a kapcsolat. Kellenek-e a külföldi beruházások? Gyarmat vagyunk/leszünk-e, vagy sem? Ilyen és ehhez hasonló dilemmákról legutóbb a BMW Debrecenbe tervezett gyára kapcsán hallhattunk. Szanyi Miklós a VGI igazgatója, legfrissebb blogbejegyzésében bemutatja a magyar ipar fejlődésének hullámait: Mária Terézia kettős vámrendszerének perifélizáló hatását, a Monarchia éveinek pozitív modernizációs folyamatait, a szocializmus alatti és a rendszerváltást követő visszaesést, és napjaink felzárkózási mutatóit. Rávilágít arra is, hogy a jelenlegi kedvező folyamatok nem utolsó sorban a multinacionális cégek ipari beruházásainak és Magyarország globális értékláncokba való integrációjának köszönhetők.

Neurális háló használata munkapiaci előrejelzésben.
Bakó Tamás (tudományos segédmunkatárs, MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet)

A gépi tanulási módszerek természettudományi/műszaki alkalmazásáról sokat hallani, de mi a helyzet a társadalomtudományokkal? Erről szól Bakó Tamás írása, amelyben rövid és jól követhető gondolatmenetben áttekinti a mesterséges neurális hálózatok működésének alapjait és bemutatja az általuk használt speciális módszert, az un. Long-Short Term Memoryt (LSTM). Munkatársaival együtt arra voltak kíváncsiak, hogy az LSTM neurális háló mennyire alkalmazható rövid távú munkakereslet előrejelzésére. Olyan modellt kerestek, amely a legjobban adja vissza a foglalkoztatás rövid távú változását 2016-2017 között a 1994-2015 közötti adatok alapján. Eredményeik azt mutatták, hogy a gépi tanulásos módszer jobb rövidtávú predikciós képességgel rendelkezik, mint a hagyományos ARIMA modell. 

Kutatások

Mi van akkor, ha a legokosabb gyerekek elmennek az osztályból? Az oktatási szelekciós folyamatok fontos és kevéssé ismert kérdése, hogy a tanulók szétválogatása miként befolyásolja későbbi tanulmányi eredményeiket? Fritz Schiltz, Deni Mazrekaj, Kristof De Witte és Horn Dániel, a KTI tudományos főmunkatársa angol nyelvű tanulmányukban azt vizsgálták, hogy mi történik egy átlagos hatodik évfolyamos osztály tanulóival, ha a legjobb tanulók elhagyják az osztályt. Vizsgálódásukhoz a magyar hatosztályos kisgimnáziumok szelekcióját használták fel. Ezek az intézmények a hatodik évfolyam után „fölözik le” a jobban teljesítő és átlagosnál sokkal jobb társadalmi státusú tanulók egy kisebb hányadát. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a kisgimnáziumi szelekció után az általános iskolában maradtak közül leginkább a magasabb státusú vagy a jobb tanulók – közülük is főleg a lányok – járnak rosszabbul. Míg az alacsonyabb státusú vagy a rosszabb tanulók akár még nyerhetnek is ezzel.

Hogyan lehet hatékony a felvételi rendszer? Általában az iskolaválasztás úgy történik, hogy a diákok vagy szüleik benyújtják a jelentkezéseiket és preferenciáikat, és a kormány vagy önkormányzat prioritási szabályokat alkot. Az igazságos megoldások közül a Gale–Shapley-féle algoritmus a diákok számára a legkedvezőbb párosítást adja. Lényegében ez a mechanizmus van használatban a hazai felvételi gyakorlatban, Magyarországon a prioritások teljesítményalapúak. Biró Péternek, a KTI tudományos munkatársának és Jens Gudmundssonnak, a University of Copenhagen munkatársának A legnagyobb hasznosságú Pareto-hatékony allokáció megtalálásának bonyolultsága című kutatásában egy új iskolaválasztási algotitmust vizsgáltak meg, és azt találták, hogy az jobb összesített eredményeket hozott, mint a Gale–Shapley-féle eljárás. Tovább a kutatás összefoglalójára 

Munkaerőpiaci tükör, 2017. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 18 éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot. Az idei közelkép a nők munkaerőpiaci helyzetével és annak három kiemelt területen mutatkozó összefüggéseivel foglalkozik. Ezek a gazdasági növekedés serkentése, az alacsony fertilitási mutatókra gyakorolható jótékony hatások és az elöregedő társadalom nyugdíjbiztosítási problémáinak csökkentése. A kötet újdonsága, a Zsebtükör, amely 81 ábrán mutatja be a nemek közötti iskolázottsági, foglalkoztatási és kereseti különbségeket, az elérhető leghosszabb idősorokat és a legnagyobb hazai adatbázisokat használva. Ahogy a szerzők előszavukban írják „Egy zsebtükörtől ne várjuk azt, amit az „ómama velencei tükre” tudott. A zsebtükör apró, kicsit torzít, kicsit homályos, viszont mindig elővehető, ha szükség van rá – jó szolgálatot tesz egészen addig, amíg össze nem törik vagy el nem homályosodik, ami esetünkben az idő múlásával bizonyosan bekövetkezik.” Az évkönyv és az előző kötetek letölthetők a Közgazdaság-tudományi Intézet honlapjáról.

Beköszönt-e a zöld aranykor? Az információtechnológiai forradalom kizöldíti a gazdaságot, és képes lesz radikálisan csökkenteni a nyersanyag- és energiaigényt. Így az ember és a környezete közötti kapcsolat alapvetően megváltozik, globális zöld aranykor következik be. Carlota Perez „ökooptimista tudós” ezen megállapításait veti össze a pesszimista megközelítésekkel Szalavetz Andrea, a Világgazdasági Intézet főmunkatársa, aki Digitális átalakulás és fenntarthatóság című, a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában azt vizsgálja, hogy a digitális átalakulás hatással van-e az ökológiai hatékonyság növekedésére. Nem elsősorban az egyes mechanizmusokat elemzi, hanem e hatás „ökológiai szempontú kritikájának kritikai elemzését” végzi el. Kutatása induktív tartalomelemzésre épül, azaz olyan kvalitatív szövegelemzési technikára, amelynek használata során már a kulcsszavak kiválasztása is speciális módszertannal történik. Az így összegyűjtött 37 publikáció analízise nyomán a szerző megállapítja, hogy a technológiaoptimisták és a pesszimista álláspontot képviselők véleménye továbbra sem közeledik egymáshoz. Elemzése nyomán kiderült, hogy a most zajló digitális átalakulás olyan mértékű változás az emberiség történetében, hogy a fenntarthatóságra gyakorolt hatásai összességükben akár felül is múlhatják a kedvezőtlen környezeti hatásokat.

Helyi környezetvédelem. A települési önkormányzatok környezetvédelmi erőfeszítéseiről – legyenek azok akár elméleti, akár gyakorlati tevékenységek – keveset tudni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ilyen jellegű cselekvésük a szélesebb közvélemény megismerése elől eddig árnyékba húzódott. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán dolgozó adjunktusok, Bányai Orsolya és Barta Attila által szerkesztett, A települési környezetvédelem elméleti és gyakorlati megközelítései című tanulmánykötet elemzései tárják a közvélemény elé, milyen módon tudnak, illetve milyen értelemben képtelenek megfelelni az egyes önkormányzatok az ökológiai problémák helyi szintű kezelésének. Így például Mezei Cecília, az RKI tudományos munkatársa és Varjú Viktor, az RKI főmunkatársa által írt Erőforrás-alapú, fenntartható önkormányzati fejlesztések lehetősége/modellezhetősége című tanulmány a helyi fejlesztések adaptivitásának növeléséhez kíván hasznos módszert adni.

Ökonómia a határon. Esztergom és Párkány (Sturovo) helyi elitjeivel készített mélyinterjúk, statisztikai adatok és a területen végzett megfigyelések segítségével készült az a kutatás, amely a szlovák–magyar határövezet sajátos ökonómiáját igyekszik feltárni. A két terület munkaerőpiacának egymásra hatása a kultúra vagy éppen az oktatás területén sajátos cseréket, kölcsöhatásokat generált. Az erősödő határokon átnyúló integráció érdekes módon csökkentette a mobilitást. Ezekről számol be Balogh Péter, az RKI tudományos munkatársa és Pete Márton (PhD) közös tanulmánya, amely a Journal of Borderlands Studies legújabb számában jelent meg. 

Agrárgazdaságok technikai hatékonysága. Baráth Lajos, a KTI tudományos munkatársa, Fertő Imre, a KTI igazgatója és tudományos tanácsadója és Stefan Bojnec, a szlovén Universe na Primorkam professzora az Agricultural Economics folyóiratban megjelent cikkükben azt vizsgálták meg szlovén adatokon, hogy a kedvezőtlenebb helyzetű területeken elhelyezkedő farmok működésének eredményessége mennyiben tér el a kedvező területeken lévőkétől. Míg a szerzők a technikai hatékonyság tekintetében minimális szignifikáns különbséget mutattak ki, addig a heterogenitás és a technológiai szempontokból származó eltéréseket jelentősnek találták. Más szavakkal, az eredmények azt mutatják, hogy a kedvezőtlenebb területeken működő agrárgazdaságok nem kevésbé hatékonyak, hanem sokkal inkább különböző, a termelési környezethez alkalmazkodó technológiákat használtak.

Munkatársi kapcsolathálózat és termelékenység. Lengyel Balázs, a KTI tudományos főmunkatársa és Rikard H. Eriksson, a svéd Umeå Universitet professzora 1990–2008 közötti svéd adatokat használtak fel kutatásukhoz, amelyben arra kérdésre kerestek szisztematikus választ, hogy a társadalmi kapcsolathálózatok miként befolyásolják a regionális termelékenységet. Az összes foglalkoztatottat a cégükkel összekötő adatbázisból dolgozva telephelyszintű súlyozott munkatársi kapcsolathálózatot készítettek. Empirikusan bizonyították, hogy egy adott régióban a cégek közötti sűrű kapcsolathálózatok megnövelik az ott található iparágak termelékenységét, különösen akkor, ha az iparágban sok cég működik. Kimutatták, hogy a sűrű hálózatok a magas hozzáadott értékű iparágak számára fontosak, míg az iparágak, illetve régiók közötti kapcsolatok akkor hasznosak, ha az iparágban a specializáltság nem kellő mértékű. A tanulmány az Economic Geography folyóiratban olvasható.

 

Színes adatok

 A képre kattintva megnyitható.

 

Cikkajánló

Válogatás a KTI Blogról

Hogyan tanulnak a vállalatok a társaiktól importálni - Learning from your peers to import
Márta Bisztray, Miklós Koren, Adam Szeidl, https://voxeu.org, November 18, 2018

A közlegelők tragédiája újragondolva - The Tragedy of the Commons, Revisited A classic study of the perils of resource sharing, with implications for how we deal with climate, has been updated,
Brett Frischmann, Scientific American, November 19, 2018

A hallgatag infláció - Silent Inflation
Robert J. Shiller, Project Syndicate, November 23, 2018

A kormányzat többet tehet a tudomány és az innováció támogatására - Government Can Do More to Support Science and Innovation Focus on infrastructure, information sharing, and separating scientific advisors from regulators
Paul Romer, The Wall Street Journal, November 20, 2018

Paul Krugman és Tyler Cowen videóinterjúja - An Interview with Tyler Cowen and Paul Krugman
Macmillan Learning You Tube csatornája, November 20, 2018

Hosszútávú megoldás az európai migrációra? - Migration Into Europe: A Long-Term Solution?
Branko Milanovic, Social Europe, November 19, 2018

A sérülékeny világ hipotézise - The Vulnerable World Hypothesis
Nick Bostrom, Future of Humanity Institute, University of Oxford, Working Paper, 3.15

Globalizáció, gender és a család – Globalization, Gender, and the Family
Wolfgang Keller, Hâle Utar, NBER Working Paper No. 25247 – November 2018

Előadások

december 6. 14-16.00 Budapest, Ricardo di Clemente: Disentangling features of bipartite networks: The case of the World Trade Web  Economics with policy - international seminar series

december 6. 10.00-11.30 Szigetvári Tamás: A déli mediterrán országok és az Európai Unió: együttműködés kihívásokkal, VGI Műhelybeszélgetések sorozat

december 6. 09.00-17.00 Békéscsaba, VI. Alföld konferencia, Újrakezdők a periférián Leszakadás, válság és helyi válaszok az Alföldön és azon túl

• Dudás Gábor: Az Airbnb szálláskínálatának jellemzői az Alföldön
• Hoyk Edit: Klímaváltozás és települési adaptáció az Alföldön.
• Koós Bálint: A gazdálkodók klímaváltozással kapcsolatos percepciója.
• Kovács András Donát: Klímapolitikák a Visegrádi országokban.
• Lennert József: A magyar vidék demográfiai kihívásai és a klímaváltozás.
• Mihály Melinda: Autonómia és képessé tétel a periferizálódás kontextusában. Esettanulmányok Magyarországról ésNémetországból.
• Nagy Gábor: A Nemzeti Eszközkezelő hatása a lakáspiacokra
• Németh Krisztina (kerekasztal-beszélgetés résztvevő): Kerekasztal-beszélgetés a perifériakutatás módszertani és etikai dilemmáiról.
• Váradi Monika: Válság-migráció-fejlődés?
• Vigvári András: Marginalizáció vagy szabadság? A külterületi zártkertek lakás-mobilitási aspektusai.
• Virág Tünde: Demográfiai változás és gazdasági expanzió: többletek és hiányok egy alföldi kisváros munkaerőpiacán.

december 6. 17.00 – 18.00 Budapest, Faragó László: Térkoncepció és megvalósításuk

december 7. 11.00 -11.30 Szeged, Hajdú Zoltán: Erdélyi származású magyar geográfusok – Teleki Pál, Fodor Ferenc, Rónai András – Erdély ügyének szolgálatában, XI. Köztes Európa konferencia, Régiótörténeti, politikai- és történeti földrajzi kutatások

december 13. 14.00-16.00  Budapest, Biró Anikó, Elek Péter: Job loss, disability pension and health expenditures, KTI szeminárium

december 18. 14.00-16.00 Budapest, Halpern László: A makro- és mikroszintű hatékonyság és versenyképesség egyes kérdései, nyilvános MTA doktori védés 

Publikációk

Biró Péter - Remport Ádám - Mihály Sándor - Illésy Lóránt - Nemes Balázs: Élődonoros vesecsereprogramok Európában. Hol tart Magyarország? Összefoglaló tanulmány az ENCKEP (European Network for Collaboration on Kidney Exchange Programmes) COST Action eddigi eredményei alapján. Orvosi Hetilap 159. évf. 46. sz. 2018 p. 1905-1912.

Czirfusz Márton – Pósfai István – Pósfai Zsuzsanna: A lakhatási szegénység területi folyamatai. In: Pósfai Zs. – Jelinek Cs. – Czirfusz M. (szerk.): Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2018. Budapest: Habitat for Humanity Magyarország, 2018. pp &-&.

Cseh Ágnes - Kavitha, Telikepalli: Popular edges and dominant matchings. Mathematical Programming Vol. 172. No. 1-2. 2018. p. 209–229.

Dudás Gábor – Kovalcsik Tamás – Boros Lajos – Vida György: Közösségi és a kereskedelmi szállásadás viszonya Magyarország nagy tavainál. In: Fazekas I. – Kiss E. – Lázár I.(szerk.): Földrajzi tanulmányok 2018. Debrecen: MTA DAB Földtudományi Szakbizottság, 2018. pp 365-367.

Dudás Gábor – Kovalcsik Tamás – Boros Lajos – Kovalcsik Balázs - Vida György: Az Airbnb szálláskínálatának jellemzői a megyei jogú városokban. Területi Statisztika, 58. évf. 5. sz. 2018. pp 462-488.

Gerőcs Tamás – Jelinek Csaba: A Nemzeti Együttműködés Rendszere az Európai Unióban: Magyarország EU-integrációjáról - történeti szociológiai megközelítésben. Eszmélet, 118. sz. 2018. pp 12-33.

Gyurkovics János - Juhász Sándor: A szegedi biotechnológiai vállalkozások tudáshálózata - a Biopolisz jelene. Tér és Társadalom 32. évf. 4. sz. 2018 p. 167-184.

Hardi Tamás – Patay Tünde: Bevándorláspolitika és többszintű kormányzás: osztrák tapasztalatok, Tér és Társadalom, Vol. 32. No. 4. 2018. pp 135-150.

Inotai András: How Vulnerable? Export-oriented new member countries of the European Union and the spread of trade protectionism. Aspen Review Vol. 2018. No. 4. 2018. p. 72-78.

Juhász Sándor - Lengyel Balázs: Creation and persistence of ties in cluster knowledge networks. Journal of Economic Geography Vol. 18. No. 6. 2018. p. 1203-1226.

Kőrösi Gábor: Nyári Műhely : MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, 2018. augusztus 9–10. Közgazdasági Szemle 65. évf. 10. sz. 2018. p. 1089-1094.

Krankovits Melinda – Szörényiné Kukorelli Irén: Eltűnik-e a tér a távoktatással? Tér-Gazdaság-Ember, 6. évf. 2. sz. 2018. pp 51-66.

Laki Mihály: Voszka Éva: Az állami tulajdon pillanatai : gazdaságtörténeti és tudománytörténeti nézőpontok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2018, 406 o. Közgazdasági Szemle 65. évf. 11. sz. 2018. p. 1191-1200.

Mesic, Željka - Molnár Adrienn - Cerjak, Marija: Assessment of traditional food supply chain performance using triadic approach : the role of relationships quality. Supply chain management : an international journal Vol. 23. No. 5. 2018. p. 396-411.

Nemes Gusztáv: A társadalmi innováció és integrált vidékfejlesztés - két jó gyakorlat. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 15. évf. 3. sz. 2018. p. 69-78.

Orosz Ágnes: The development of social spending in East Central Europe. Európai Tükör Vol. 21. Special Edition 1. 2018. p. 49-69.

Szalavetz Andrea: Impact of greening on the upgrading of manufacturing subsidiaries’ technological capabilities : a Hungarian perspective. Journal of East European Management Studies Vol. 23. No. 3. 2018. p. 426-446.

Velkey Gábor: Területi egyenlőtlenségek okai és összetevői az iskolarendszerű szakképzésben. In: Fazekas I. – Kiss E. – Lázár I. (szerk.): Földrajzi tanulmányok 2018. Debrecen: MTA DAB Földtudományi Szakbizottság, 2018. pp 123-125.

Vincze János: Szubsztantív vagy ökológiai racionalitás? A pénzillúzió esete. Közgazdasági Szemle 65. évf. 11. sz. 2018. p. 1097-1114.

 Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Síposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna

Feliratkozás/leiratkozás