Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely

Esemény kezdete: 2018.09.27. 14:00

Esemény vége: 2018.09.27. 16:00

Hely: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K11-12

Leírás:

 

Kertesi Gábor

 

Az intenzív koraszülött-ellátó rendszer kiépítésének hatása a magyarországi csecsemőhalandóság alakulására, 1970-2015

 

Társszerzők: Hajdu Tamás, Kézdi Gábor, Szabó Miklós (SOTE), Szabó-Morvai Ágnes

 

Rezümé:

Az előadás az egész országot lefedő intenzív koraszülött-ellátó rendszer kiépítésének hatását vizsgálja a magyarországi csecsemőhalandóság alakulására az 1970 és 2015 közötti csaknem fél évszázadban. A III-as szintű Perinatális Intenzív Centrumok (PIC-III) rendszerének és a koraszülöttmentés országos hálózatának kiépítése az 1970-es évek közepétől a 2010-es évek elejéig az ország különböző nagy-városaiban, eltérő térségekben és időben eltérő ütemben ment végbe. A rendszer kiépülésének térbeli és időbeli heterogenitását alapul véve, a szülő nők lakóhelye és az újonnan megnyíló PIC-III-ak, illetve a koraszülöttmentő hálózatba újonnan bekapcsolt szülészetek közti távolságok mint instrumentumok segítségével, egy kvázi-kísérleti keretben identifikáljuk a rendszer hatását a csecsemőhalandóság csökkenésére. Elemzésünket kutatószobai adathozzáférés keretében, a KSH élveszületési és csecsemőhalandósági regisztereinek egyéni szinten kapcsolt adatain, az 1970 és 2015 közötti évek több mint öt és félmillió egyéni születési rekordján végeztük el.

Eredmények.  Az intenzív koraszülött-ellátó rendszerhez való hozzáférés lehetősége – akár közvetlenül a születés helyén, akár a koraszülöttszállítás révén volt biztosítva ez a lehetőség –  jelentősen javította a túlélési esélyeket az 1990 és 2015 közötti időszakban. Egy nagyon alacsony súlyú (VLBW, 1500 gramm alatti) újszülött egyéves túlélési esélye 16.8 százalékkal volt magasabb akkor, ha olyan városban született, ahol a szülészetről közvetlenül bejuthatott egy PIC-be, illetve 4.7 százalékkal magasabb, ha olyan városban született, ahonnan szükség esetén koraszülöttmentő szállíthatta oda. Az alacsony súlyú (LBW, 2500 gramm alatti) újszülöttek esetében ugyanezek a számadatok 3.8, illetve 0.9 százalék. A magyarországi VLBW és LBW csecsemőhalandósági ráta 2011-2015 között e nélkül a hatások nélkül a ténylegesen megfigyelt érték közel kétszerese lenne. A teljes csecsemőhalandóságra számolva ez azt jelenti, hogy intenzív koraszülött-ellátó rendszer nélkül a 2011 és 2015 közötti évek átlagára ténylegesen mért 4.5 ezrelékes csecsemőhalandósági ráta 8.2 ezrelék lett volna – ami a 2000-es évek elején mért szintnek felel meg –, a meghalt újszülöttek száma pedig évi 328-cal lett volna magasabb (405 helyett 733). Eredményeink a különböző specifikációkra robusztusak.

Esemény kezdete: 2018.09.27. 14:00

Esemény vége: 2018.09.27. 17:00

Hely: MTA KRTK VGI, Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u 4., fszt. 13-14. terem

Leírás:

Az exportot befolyásoló tényezők – három európai régió összehasonlítása

Az NKFIH 115578 számú kutatás záró konferenciája és online könyvbemutató
az Ibériai, Balti és Visegrádi országokról

P r o g r a m

14.00-14.05: Éltető Andrea: a kutatás rövid ismertetése
14.05-14.20: Szijártó Norbert: Hatott-e az árfolyampolitika és a munkaerő költségek alakulása a kivitelre?
14.20-14.35: Antalóczy Katalin: Az export és a külföldi tőkebefektetések ösztönzése 14.35-14.50: Udvari Beáta: Profitálnak-e a Visegrádi, a Balti és az Ibériai államok az EU fejlődő országok felé irányuló segélyezéséből? Az Aid for Trade esete
14.50-15.00: Éltető Andrea: Helyzetkép a három régió külkereskedelméről 15.00-15.15: Túry Gábor: Az Ibériai, Balti és Visegrádi országok autóipari kivitelét meghatározó tényezők
15.15-15.30: Éltető Andrea: A kis- és középvállalatok tapasztalatai – kérdőíves felmérés eredményei
15.30-16.00: Kérdések, vita

Kérjük, részvételi szándékát jelezze a vgi.titkarsag@krtk.mta.hu e-mail címen.