Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely

Economics with policy - international seminar

Forthcoming lecture

6 September 2018

Tom Broekel

Measuring technology complexity - a network approach

Department of Spatial Planning and Human Geography, Utrecht University, The Netherlands

Institute of Economic and Cultural Geography, Leibniz University of Hannover, Germany

Extended abstract

The complexity of technologies is seen as crucial explanatory dimension of technological development and economic success (Romer, 1990; Dalmazzo, 2002). Hidalgo and Hausmann (2009) argue that country’s economic development is shaped by its ability to successfully engage in complex economic activities and technologies. Both Sorenson (2005) and Balland and Rigby (2017) show that few cities are capable of mastering complex technologies that lay the foundation for their future growth.

Despite its theoretical relevance and an increasing empirical interest, measuring the complexity of technologies empirically is a complicated issue, as Pintea and Thompson (2007) note: “We do not have any easy way to measure complexity” [p. 280]. The two most prominent approaches are put forward by Fleming and Sorenson (2001) and Balland and Rigby (2017), with the latter transferring the approach of Hidalgo and Hausmann (2009) for approximating economic complexity to the measurement of technological complexity. Both approaches essentially build on the assumption of complexity being scarce. Balland and Rigby (2017) assume technological complexity to be spatially scare, while Fleming and Sorenson (2001) build on the idea of complex knowledge combinations appearing less frequently than simple ones. However, these assumptions are theoretically problematic and induce significant limitations when applying the measures in practice.

The presentation introduces an alternative measure of technological complexity, structural complexity, which avoids these assumptions by applying a network perspective. More precise, the measure of structural complexity quantifies the diversity of technological elements’ embeddedness into the combinatorial knowledge network (aka knowledge space).

In addition to discussing the methodological basis of the measure, the presentation will empirically benchmark the new and the traditional approaches of measuring technological complexity against four stylized facts. The empirical assessment uses patent data for Europe between 1980 to 2015.

References:

Fleming, L. & O. Sorenson (2001). Technology as a complex adaptive system: Evidence from patent data. Research Policy, 30, 1019-1039.

Hidalgo, C. & R. Hausman (2009): The building blocks of economic complexity. PNAS 106(26), 10570-10575.

IE CERS HAS Transition in Agriculture – Agricultural Economics in Transition XV.

Program

Monday, 10 September, 2018

9:00 Imre Fertő (CERS IE-HAS/KU/CUB): Introduction

Rural development and Agricultural trade

9:10 Bakucs Zoltán (CERS IE-HAS): Measuring regional development using only internal migration data
9:50 Ants-HannesViira (Estonian University of Life Sciences): Maintenance of permanent grasslands – environmental measure, sofa farming or constraint for the structural development?

10:30 Coffee break

10:50 Pawel Chmielinski (Institute of Agricultural and Food Economics – National Research Institute): Towards more sustainable rural systems in Poland
11:30 Imre Fertő (CERS IE-HAS): Duration of European agri-food trade

12:10 13:10 Lunch break

Efficiency

13:10 Baráth Lajos (CERS IE-HAS):Accounting for TFP Growth in Global Agriculture – a Common Factor Approach
13:50 Štefan Bojnec (University of Primorska): Soft budget constraints in dairy farms: comparative analysis of Estonia, Hungary and Slovenia

14:30 Coffee break

Policy

14:50 Jan Pokrivcak (Slovak University of Agriculture in Nitra): The Political Economy of Capping of Direct Payments in Slovakia
15:30 Jüri Lillemets (Estonian University of Life Sciences): Spatial and structural symmetry of CAP payments

19:00 Conference dinner

Tuesday, 11 September, 2018

Policy

9:00 Alessandro Olper (University of Milan): Climate change and migration: Is agriculture the main channel?
9:40 Jan Fałkowski (University of Warsaw): Local electoral processes & agricultural taxes: some evidence from Poland

10:20 Coffee break

Food chain

10:40 Adrienn Molnár (CERS IE-HAS/ Ghent University, Division of Agri-Food Marketing and Chain Management): Development of a somatic coaching intervention for SMEs’ for improving their performance and relationships using an education design research approach
11:20 Gusztáv Nemes (CERS IE-HAS): Myths and Realities of Local Food Systems

12:00-13:00 Lunch break

13:00 Martin Collison (Collison&Associates): Technology disruption of the food economy and the opportunities for SMEs
13:40 Szabó G. Gábor (CERS IE-HAS): An attempt to identify influencing factors of producers’ cooperation activity – results of a survey in the Hungarian agriculture
14:20 Joshua Wesana (Ghent University, Division of Agri-Food Marketing and Chain Management): labelling nutrition sensitive food chains: a consumer preference analysis of milk products

15:00 Imre Fertő (CERS IE-HAS/KE/CUB): Conference closure

19:00 Party

MTA KRTK KTI Szeminárium

Az MTA KRTK KTI  gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szemináriumsorozata, melynek célja a publikálás előtt álló kutatási eredmények bemutatása és megvitatása.
Programszervező: reizer.balazs@krtk.mta.hu

MTA KRTK VGI - Szeptemberi műhelybeszélgetés

Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet ezúton szeretettel meghívja Önt a VGI MŰHELYBESZÉLGETÉSEK sorozat következő előadására, melynek témája:

Brexit – aktualitások és várakozások

Az előadást tartja: Somai Miklós, a VGI tudományos főmunkatársa

Kérjük, részvételi szándékát jelezze a vgi.titkarsag@krtk.mta.hu e-mail címen.

További információk a www.vki.hu weboldalon.

MTA KRTK KTI szeminárium

Gadár László –  Abonyi János

Végzettségek és munkakörök kapcsolatának mérése hálózattudományi módszerekkel (Graph configuration model based evaluation of the education-occupation match)

To study education&occupation matchings we developed a bipartite network model of education to work transition and a graph configuration model based metric. We studied the career paths of 15 thousand Hungarian students based on the integrated database of the National Tax Administration, the National Health Insurance Fund, and the higher education information system of the Hungarian Government. A brief analysis of gender pay gap and the spatial distribution of over-education is presented to demonstrate the background of the research and the resulted open dataset. We highlighted the hierarchical and clustered structure of the career paths based on the multi-resolution analysis of the graph modularity. The results of the cluster analysis can support policymakers to fine-tune the fragmented program structure of higher education.

The details of this research are published in PLOS ONE:

http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0192427

All the files and the R code are available at:

https://github.com/abonyilab/Edu_Mine_Graph

KTI Szeminárium

Az intézet gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szemináriumsorozata, melynek célja a publikálás előtt álló kutatási eredmények bemutatása és megvitatása.
Programszervező: reizer.balazs@krtk.mta.hu

Workshop on ″Regional Governance and Sustainable Development in Hungary and China″

A KRTK és a The Institute of Spatial Planning and Regional Economy, National Development and Reform Commission / ISPRE, NDRC, PR China

"Regional Governance and Sustainable Development in Hungary and China"

címmel közös kínai-magyar workshopot szervez.
Az előadásokat és a vitát Ipolyi Éva szinkrontolmács segíti.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

KTI szeminárium – Kertesi Gábor

Kertesi Gábor

Az intenzív koraszülött-ellátó rendszer kiépítésének hatása a magyarországi csecsemőhalandóság alakulására, 1970-2015

Társszerzők: Hajdu Tamás, Kézdi Gábor, Szabó Miklós (SOTE), Szabó-Morvai Ágnes

Rezümé:

Az előadás az egész országot lefedő intenzív koraszülött-ellátó rendszer kiépítésének hatását vizsgálja a magyarországi csecsemőhalandóság alakulására az 1970 és 2015 közötti csaknem fél évszázadban. A III-as szintű Perinatális Intenzív Centrumok (PIC-III) rendszerének és a koraszülöttmentés országos hálózatának kiépítése az 1970-es évek közepétől a 2010-es évek elejéig az ország különböző nagy-városaiban, eltérő térségekben és időben eltérő ütemben ment végbe. A rendszer kiépülésének térbeli és időbeli heterogenitását alapul véve, a szülő nők lakóhelye és az újonnan megnyíló PIC-III-ak, illetve a koraszülöttmentő hálózatba újonnan bekapcsolt szülészetek közti távolságok mint instrumentumok segítségével, egy kvázi-kísérleti keretben identifikáljuk a rendszer hatását a csecsemőhalandóság csökkenésére. Elemzésünket kutatószobai adathozzáférés keretében, a KSH élveszületési és csecsemőhalandósági regisztereinek egyéni szinten kapcsolt adatain, az 1970 és 2015 közötti évek több mint öt és félmillió egyéni születési rekordján végeztük el.

Eredmények.  Az intenzív koraszülött-ellátó rendszerhez való hozzáférés lehetősége – akár közvetlenül a születés helyén, akár a koraszülöttszállítás révén volt biztosítva ez a lehetőség –  jelentősen javította a túlélési esélyeket az 1990 és 2015 közötti időszakban. Egy nagyon alacsony súlyú (VLBW, 1500 gramm alatti) újszülött egyéves túlélési esélye 16.8 százalékkal volt magasabb akkor, ha olyan városban született, ahol a szülészetről közvetlenül bejuthatott egy PIC-be, illetve 4.7 százalékkal magasabb, ha olyan városban született, ahonnan szükség esetén koraszülöttmentő szállíthatta oda. Az alacsony súlyú (LBW, 2500 gramm alatti) újszülöttek esetében ugyanezek a számadatok 3.8, illetve 0.9 százalék. A magyarországi VLBW és LBW csecsemőhalandósági ráta 2011-2015 között e nélkül a hatások nélkül a ténylegesen megfigyelt érték közel kétszerese lenne. A teljes csecsemőhalandóságra számolva ez azt jelenti, hogy intenzív koraszülött-ellátó rendszer nélkül a 2011 és 2015 közötti évek átlagára ténylegesen mért 4.5 ezrelékes csecsemőhalandósági ráta 8.2 ezrelék lett volna – ami a 2000-es évek elején mért szintnek felel meg –, a meghalt újszülöttek száma pedig évi 328-cal lett volna magasabb (405 helyett 733). Eredményeink a különböző specifikációkra robusztusak.

Az exportot befolyásoló tényezők – három európai régió összehasonlítása

Az exportot befolyásoló tényezők – három európai régió összehasonlítása

Az NKFIH 115578 számú kutatás záró konferenciája és online könyvbemutató
az Ibériai, Balti és Visegrádi országokról

P r o g r a m

14.00-14.05: Éltető Andrea: a kutatás rövid ismertetése
14.05-14.20: Szijártó Norbert: Hatott-e az árfolyampolitika és a munkaerő költségek alakulása a kivitelre?
14.20-14.35: Antalóczy Katalin: Az export és a külföldi tőkebefektetések ösztönzése 14.35-14.50: Udvari Beáta: Profitálnak-e a Visegrádi, a Balti és az Ibériai államok az EU fejlődő országok felé irányuló segélyezéséből? Az Aid for Trade esete
14.50-15.00: Éltető Andrea: Helyzetkép a három régió külkereskedelméről 15.00-15.15: Túry Gábor: Az Ibériai, Balti és Visegrádi országok autóipari kivitelét meghatározó tényezők
15.15-15.30: Éltető Andrea: A kis- és középvállalatok tapasztalatai – kérdőíves felmérés eredményei
15.30-16.00: Kérdések, vita

Kérjük, részvételi szándékát jelezze a vgi.titkarsag@krtk.mta.hu e-mail címen.

Kutatók Éjszakája a Budapesti OK Oktatási Központban