Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely

KTI szeminárium – Oblath Gábor

Oblath Gábor

Külkereskedelmi cserearányok, megtermelt és felhasználható hazai reáljövedelem – európai összehasonlítások, hazai tanulságokkal

A tanulmány absztraktja:

A GDP volumenindexe a hazai termelés (egyben a termelés által generált jövedelem) reálértékének változását mutatja, amelytől eltérően alakul a felhasználható bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), ha változnak a külkereskedelmi cserearányok. Cserearány-javulás – a behozatalénál magasabb kiviteli árindex – esetén a bruttó hazai jövedelem reálértéke a termelésénél jobban nő, ami a belföldi felhasználás jelentősebb bővülésére ad lehetőséget, mint amit a termelés növekedése önmagában lehetővé tenne; cserearány-romlás esetén fordított a helyzet. A tanulmány áttekinti a cserearány-változás reáljövedelmi hatásának alternatív megközelítéseit, és kétféle értelmezés alapján számszerűsíti a külkereskedelmi árnyereség/veszteség befolyását a belföldi felhasználás alakulására, valamint a gazdasági felzárkózásra az EU-tagországaiban 1995 és 2017 között. A becslési eredmények szoros pozitív kapcsolatot jeleznek a belföldi felhasználás főbb tételeinek változása és a külkereskedelmi árhatás között. Mivel számos új EU-tagország cserearányai hosszabb távon javultak, az EU-n belüli reáljövedelmi felzárkózás gyorsabb volt, mint amit az egy főre jutó termelés felzárkózása mutat. Magyarország gazdasági felzárkózásának mértéke mindkét tekintetben elmarad az ország relatív alulfejlettségéből eredő potenciáltól, a reáljövedelmi felzárkózásban azonban nagyobb a lemaradása.

A tanulmány – a Penn World Table (PWT 9.1) adataira támaszkodva – kitér az EU-tagországokra vonatkozó cserearány-, árnyereség- és GDP-szintek összehasonlítására is, amelynek alapján egyes mutatók plauzibilitását illető kétségeket fogalmaz meg. Hangsúlyozva, hogy a PWT „új generációja” koncepcionális áttörést jelent a külkereskedelmi árszintek, a reál-GDP szintek, valamint a bruttó hazai reáljövedelem és a GDP közötti rés mérésében, a tanulmány egyelőre óvatosságot ajánl a PWT külkereskedelmi árszint-adatainak, valamint az azokon alapuló indikátoroknak, közöttük a „termelési oldalról” vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő használatában.

A Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület XIII. éves konferenciája

A konferencia plenáris előadói Laczó Sarolta (Queen Mary University of London) és Muraközy Balázs (MTA KRTK) lesznek.

Előzetes program
/A program folyamatosan frissül, az egyes szekciók időpontja még változhat.
A végleges programot kb. 1 héttel a konferencia előtt tesszük közzé./

A konferencián előadott, válogatott tanulmányokból tematikus különszámot jelentetünk meg egy vezető hazai közgazdasági folyóiratban, melyet az MKE a folyóirat főszerkesztőjével együttműködve szerkeszt.

A regisztráció határideje: 2019. december 2. >>> regisztrációs felület
A konferencián való részvétel MKE tagsághoz kötött. Az éves támogatói tagdíj 30.000 forint, rendes tagdíj 15.000 forint (diákoknak 5.000 forint), amit elsősorban átutalással lehet teljesíteni az Egyesület bankszámlájára (Raiffesien Bank, 12010611– 00156278 – 00100002).