Hajdú Zoltán tanulmánya megjelent az Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 2021. évi első számában

2021.05.25 | 11:50
Hajdú Zoltán tanulmánya megjelent az Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 2021. évi első számában

2021. évi XVIII. évfolyam 1. szám

Az állami beavatkozások szerepe a centrum-periféria viszonyrendszer formálásában Baranya megyében az államszocialista korszakban (1949-1990)

Hajdú Zoltán

A központi hatalom az államszocialista korszakban korábban soha nem látott mértékben és mélységben vállalt szerepet az országos és megyei szinten egyaránt a települések közötti kapcsolatrendszerek formálásában. Az 1949-re kiépült pártállam az alkotmányos berendezkedéssel, a közigazgatás területi-, központ- és funkcionális rendszerének kialakításával, a tanácsrendszer formalizált hierarchikus rendjének meghatározásával, majd működtetésével meghatározó szereplővé vált a közigazgatási centrum – periféria rendszer formálásában. A működő közigazgatási struktúra és a területfejlesztés „összehangolása” folyamatosan napirenden volt a korszakban. Kolta János – jogász, tudományos kutató, egyetemi oktató - az országos tervek „lebontásakor, megyei szintű értelmezésekor” radikalizmusával többször túlment az országos törekvéseken. 1965-ben a megye településeinek nagyobb részét az „elhaló települések” kategóriába sorolta. Az 1971. évi OTK Baranya megyében is hierarchikus fejlesztési központkategóriákat (és hozzájuk rendelt körzetetek) jelentett, valójában városfejlesztési koncepció volt. A megyei redisztribúció révén Pécs és a kijelölt középfokú központok kitüntetett szerepet kaptak. A kiemelt alsó fokú központok szintjén még értelmezhető volt a fejlesztési törekvés, de „lejjebb” már nem. Az „egyéb” települések még a napi működéshez szükséges forrásokhoz is alig jutottak hozzá. A kormány előbb módosította, majd 1985-ben hatályon kívül helyezte az OTK-t, a rendszerváltás kezdetekor más kérdések kerültek előtérbe.

Kulcsszavak: Baranya megye, településhálózat-fejlesztés, közigazgatási szervezés, OTK, közigazgatási centrum – periféria viszony

JEL-kód: H83

_________________________________________________________________

 

The role of state interventions in the formation of the center-periphery relationship system in Baranya county in the state socialist era (1949-1990)

Zoltán Hajdú

The central government played a role in the formation of relations between settlements at both the national and county levels to an extent and depth never before seen in the state socialist era. The party state, established by 1949, became a key player in the formation of the administrative center-periphery system with the constitutional system, the establishment of the territorial, central and functional system of public administration, the definition and formalization of the formalized hierarchical order of the council system. The “coordination” of the functioning administrative structure and regional development was constantly on the agenda during the era. János Kolta - a lawyer, scientific researcher, university lecturer - has repeatedly gone beyond national aspirations with his radicalism in the “dismantling and interpretation of county plans”. In 1965, he classified most of the county’s settlements as “dying settlements”. The 1971 OTK also represented hierarchical development center categories (and the districts assigned to them) in Baranya County, in fact it was a concept of urban development. Through the county redistribution, Pécs and the designated secondary centers were given a special role. At the level of the priority lower-level centers, the development effort could still be interpreted, but no longer “lower”. “Other” settlements barely had access to the resources needed for day-to-day operations. The government first amended and then repealed the OTK in 1985, and other issues came to the fore at the beginning of the regime change.

Keywords: Baranya county, settlement network development, administrative organization, OTK, administrative center - periphery relationship

JEL code: H83

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2024 November

Kiemelt híreink

Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program 2021. évi nyertesei

Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program  2021. évi nyertesei A koronavírus okozta válsághelyzetben tovább nőtt a kutatói életpálya különböző szakaszaira kiírt OTKA-pályázatok keretösszege, hiszen a kutatások támogatására minden eddiginél nagyobb szükség van. Több mint 330 kutató és kutatócsoport nyert összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 3 vagy 4 évre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.

Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője

Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője This study focuses on a comprehensive sustainability assessment of the management of the organic fraction of municipal solid waste in Ghent (Belgium), Hamburg (Germany) and Pécs (Hungary). A sustainability assessment framework has been applied to analyse social, environmental, and economic consequences at the midpoint level (25 impact categories) and at the endpoint level (5 areas-of-protection).

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

További híreink »