Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely

Absztrakt letöltése pdf-ben

Az Absztrakt az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont új, rendszeres hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Esszék

Mai államkapitalizmus
Szanyi Miklós (igazgató, tudományos tanácsadó, MTA KRTK Világgazdasági Intézet)

„Aldo Musacchio és Sergio G. Lazzarini 2014-ben megjelent könyvének címe szerint az államkapitalizmust újra felfedezték (Reinventing State Capitalism). Egy másik viszonylag friss könyv (Nölke, 2014) az államkapitalizmus 3.0 verziójáról beszél. Felvetődik, hogy mi az újdonság a gazdaságban megnövekedett állami szerepvállalás mai formáiban? Miért terjed az elmúlt években, és miért szorult korábban háttérbe?” Szanyi Miklós az Absztrakt számára írt esszéjében tömören összefoglalja a hanyatlásnak induló liberális piacgazdasági modell sajátosságait, és bemutatja a felfogással homlokegyenest ellenkező államkapitalista tendenciákkal foglalkozó elméleti szakirodalmat. Szerző álláspontja szerint az államkapitalizmus hullámában is fennáll a veszély, hogy a piaci verseny korlátozása, a jogbizonytalanság, a hatékony működést ellenőrző intézmények háttérbe szorítása hosszabb távon a gazdaság hanyatló teljesítményéhez fog vezetni. Ez jobb esetben a mostani fejlettségi szinten való megrekedést, rosszabb esetben gazdasági és politikai összeomlást is jelenthet. Tovább a cikkre

A Brexit és az ír backstop
Somai Miklós (tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Világgazdasági Intézet)

Az 1998-as Belfasti (Nagypénteki) Egyezmény megkötése óta az ír–északír határ szabadon átjárható. Ennek a helyzetnek a fenntartása közös (brit–EU) érdek, így a Brexit-tárgyalásokokon kezdettől fogva a legfontosabb megoldandó problémák között szerepelt. A jelenleg véglegesnek tekintett, ratifikálásra váró dokumentumok s bennük az ír határra kidolgozott „tartalékmegoldás” (backstop), rendkívül megosztja a brit belpolitikát. Ráadásul, létezik egy olyan álláspont, hogy a probléma mesterségesen generált, hiszen az európai vámszakma mai működési gyakorlata mellett megfelelő felkészülési idővel fizikai határellenőrzés nélkül is lefolytatható lenne a vámellenőrzési eljárás. Miért is akadt be a backstop a tárgyalások fogaskerekébe? – erről szól Somai Miklósnak, a VGI tudományos főmunkatársának a VGI blogon megjelent esszéje. Tovább a blogra

Nők a munkaerőpiacon – okok és következmények
Szabó-Morvai Ágnes (tudományos munkatárs, MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet)

A nők munkaerőpiaci helyzete Magyarországon is sokat javult az elmúlt három évtizedben, ugyanakkor a férfiakhoz képest még mindig számottevő a lemaradás. Ahhoz, hogy egy szakpolitikai beavatkozás érdemi változást tudjon elérni, fontos megérteni a lemaradás valós okait. Az emberi tőke tényezőit – a születési és kisgyermekkori körülményeket, az iskolai teljesítményt és végzettséget, a nem kognitív jellemzők szerepét, illetve az egészséget – vizsgálva a kutatók azt találták, hogy a magyar nők egyik részterületen sincsenek olyan arányú lemaradásban, amely indokolná a munkaerőpiaci hátrányukat. Miben keresendő akkor a munkapiaci indikátorokban mutatkozó lemaradás oka? – ezt a témát járja körül a Munkaerőpiaci Tükör, 2017 Közelkép: Nők a munkapiacon című fejezete, amelyről Szabó-Morvai Ágnes a fejezet szerkesztője az Absztrakt számára írt cikkében ad rövid áttekintést. Tovább a cikkre

Közszolgák, köztudósok és az Akadémia
Fazekas Károly (főigazgató MTA KRTK, tudományos főmunkatárs Közgazdaság-tudományi Intézet)

„Én most hatvanhét éves vagyok. Elég idős ahhoz, hogy ne a jövőmet féltsem, hanem a múltamat.”– olvasható Fazekas Károly Közszolgák, köztudósok és az Akadémia című, a Magyar Tudomány legfrissebb számában megjelent írásában. A szerző a tizenkilenc éve általa szerkesztett Munkaerőpiaci Tükör, a társadalomtudományi adatbank, a KSH-val közösen üzemeltett kutatószoba vagy éppen a Sziráki Munkatudományi Konferencia eredményeivel illusztrálja azokat az akadémiai tevékenységeket, amelyek a kívülálló számára is markánsan jelzik az akadémiai kutatóknak és intézményi vezetőknek a köz érdekében végzett munkáját. Tovább a cikkre

Meghalt Michael C. Lovell
Simonovits András (MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet) megemlékezése

88 éves korában 2018. december 20-án elhunyt Michael C. Lovell, a middletowni (CT) Wesley Egyetem nyugalmazott közgazdász professzora. Simonovits Andrásnak a KTI Blogon megjelent emlékezéséből kiderül, Lovell nagyon sok magyar közgazdásznak segített, és bár a teljesítménye megalapozta szakmai tekintélyét, elsősorban szerénysége miatt nem vált sokkal ismertebbé. Munkásságáról és a magyar közgazdász szakmával ápolt kapcsolatairól szól a személyes motívumokkal gazdagított megemlékezés. Tovább az írásra

Kutatások

Makro- és mikroszintű hatékonyság és versenyképesség. A versenyképesség és a hatékonyság vizsgálata segít megérteni a gazdasági növekedés és a jólét növeléséhez szükséges források, csatornák működési mechanizmusait. Ezek ismeretében lehet csak remélni, hogy a szakpolitika lépései elérik kitűzött céljaikat. Halpern László (MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet) MTA doktori értekezése a rendszerváltástól a 2010-es évek közepéig tartó két évtizedet vizsgálja. Míg a jelölt kutatói időszaka első felében – a piacgazdaságba történő átmenet idején – a makrogazdasági elemzések domináltak, a 2000-es évektől kezdve vizsgálatai egyre inkább a mikroszférát, a vállalatokat érintették. Ebben szerepet játszott az a felismerés, hogy a makrogazdasági vizsgálatok, a magas szinten aggregált adatok számos fontos kérdés megválaszolását nem tették lehetővé. A versenyképességgel kapcsolatos makroszintű elemzések csak akkor adhatnak megfelelő iránymutatást, ha az elkészítésük során használt feltevések mikroszinten is helytállók. Az értekezés azt mutatja be, hogy milyen tényezők hatnak a vállalati versenyképességre, és azok mennyiben függnek a vállalatok különböző jellemzőitől. Tovább a disszertációra

A tudás tovagyűrűző hatása az importra. Bisztray Mártának (MTA KRTK KTI), Koren Miklósnak (MTA KRTK KTI és CEU), valamint és Szeidl Ádámnak (CEU) a nívós Journal of International Economicsban megjelent közös tanulmánya a tudás és tapasztalat tovagyűrűző (spillover) hatását mutatja be az egymás szomszédságában működő importáló magyar vállalatok esetében. A szerzők szerint annak valószínűsége, hogy egy cég egy adott országból importálni kezdjen, több mint kétszeresére nő akkor, ha a vállalat szomszédságában lévő másik cég vagy a vállalat valamely vezetőjének előző cége korábban már importált az adott az országból. Ez a hatás erősebben figyelhető meg nagyobb és termelékenyebb vállalatok esetében. Modelljük arra enged következtetni, hogy az az importösztönző politika a hatékonyabb, amely célzottan olyan vállalatokra irányul, amelyeknek sok és termelékeny szomszédjuk van. A tanulmány eredményei megerősítik, hogy a vállalati klaszterek jótékony hatással vannak a hatékony működés elősegítésében. Tovább a cikkre

Állam vezérelte fejlesztési kísérletek a 21. században. A globális politikai és gazdasági színtéren két szembetűnő jelenséget figyelhetünk meg a 2007–2008-as pénzügyi válság óta eltelt években: az állam gazdasági szerepvállalásának növekedését és a demokrácia válságát, a demokratikus értékrend visszaszorulását világszerte. Bár az állam vezérelte kapitalizmus gyökerei a nagy feltörekvő országokban korábbra nyúlnak vissza, napjaink illiberális tendenciái mind a gazdasági, mind a politikai alrendszerben a világ számos további régiójában, országában megfigyelhetők. A populizmus terjedése csak az érem egyik oldala, annak másik oldalán a heterodox gazdaságpolitikai gyakorlat térnyerését találjuk, amelyek a különböző országokban egyedülálló sajátosságokat és jellemzőket mutatnak (lásd Ricz Judit szakirodalmi áttekintését Tajvan, Nigéria és Namíbia esetéről). Ugyanakkor közös irány az intézményi fékek és egyensúlyok gyengítése, a főbb intézmények autonómiájának és függetlenségének korlátozása. Ricz Judit New Developmentalism in the 21th Century című tanulmánya, a Világgazdasági Intézet angol nyelvű Working Paper sorozatában jelent meg. A szerző – az eddigi szakirodalom áttekintésével és az alkalmazott elméleti megközelítések hiányosságainak feltárásával – egy új, jövőben megvalósítandó kutatási programot vázol fel. Az előirányzott elemzési kerethez kiindulási alapnak Kornai János (2000, 2016) rendszerparadigmáját használják. Tovább a tanulmányra

A zöld ötven árnyalata – Miért nem olyan zöld, mint terveztük? Szalavetz Andrea Acta Oeconomicában megjelent angol nyelvű cikke közismert jelenséget helyez nagyító alá: azt vizsgálja, mi az oka, hogy a környezeti fenntarthatóság erősítését célzó beavatkozások pozitív hatása mindig kisebb az eredetileg tervezettnél. A „zöldillúziók” és a pótlólagos költségekkel járó környezeti mellékhatások feltérképezése és rendszerezése érdekében a szerző sajátos módszerrel tekinti át a környezet-gazdaságtan és a környezettudomány irodalmát, és rendszerbe foglalja a lehetséges okokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a (természeti) erőforrások és a környezeti hatások egymással összefüggnek, és a beavatkozással érintett rendszer határait rosszul érzékeljük, akkor nagy valószínűséggel csak a problémát tologatjuk az egyes erőforrások vagy az életciklus egyes fázisai között. A zöldillúzió egyik fontos összetevője továbbá, hogy a beavatkozások megtervezői és kivitelezői legtöbbször olyan hallgatólagos feltevéseket, előfeltételeket fogadnak el, amelyek „túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek”. Például, hogy a másutt bevezetett jó gyakorlat kedvező környezeti hatása egy másik környezetbe helyezve is a várt mértékben teljesülhet. A szerző számos gyakorlati példával illusztrálja mondanivalóját, és gazdaságpolitikai, valamint menedzsmentjavaslatokat fogalmaz meg. Tovább a cikkre

Gazdasági elitfrakciók és az európai integráció. Amennyiben kizárólag a politikai ideológiákra összpontosítunk, azt látjuk, hogy Magyarországon az EU-ról való gondolkodás jelenleg egy kétosztatú ideológiai térben zajlik. Élesen elválnak egymástól a „szabadságharcot” hirdető és a „megmentő Európát” hangsúlyozó retorikai fordulatok. Gerőcs Tamás, a VGI tudományos segédmunkatársa és Jelinek Csaba, az RKI tudományos munkatársa arra tesznek kísérletet, hogy ezen ambivalensnek tűnő viszonyt történeti szociológiai elemzéssel a világgazdasági ciklusok és centrum–periféria kapcsolatok kontextusába helyezzék. Elemzésük során arra a megállapításra jutnak, hogy a Magyarországon teret hódító „nemzeti szabadságharcos” ideológia valójában nem magyar sajátosság, hanem éppen az Európán belüli egyenlőtlen fejlődés rendszerszintű következménye, ami az európai integráció perifériás formáira jellemző. Tovább a cikkre

Az EU pénzügyi felügyeletének létrejötte és átalakulása. Az elmúlt évtizedekben a pénzügyi globalizáció következtében globális nagyvállalati struktúrák átalakultak, és egyre fejlettebb, összetettebb pénzügyi eszközök jelentek meg. A nemzetállami pénzügyi felügyeleti hatóságok viszont csak jókora késéssel voltak képesek reagálni ezekre a folyamatokra, sőt a szabályozók számára óriási kihívást jelentett a tény, hogy a pénzügyi innováció mindig megelőzte a pénzügyi szabályozást. További problémát jelentettek a nemzetállami szinten eltérő szabályozási keretek, amelyek még az Európai Unió területén, az egységes belső piacon is gondokat okoztak. Mindezeket a fejlményeket a 2008-as válság csak még markánsabbá tette és szinte „kikövetelte” a közös intézményrendszer létrehozását. Szijártó Norbert, a VGI tudományos segédmunkatársának az EU Mozaikokban megjelent kétrészes írása a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerétől kezdve a Bankunió intézményrendszerének kialakulásáig mutatja be azt a kibontakozó folyamatot, amely biztosíthatja az EU-ban a bankok és a pénzügyi rendszer stabilitását. Tovább az EU Mozaikokra

Kínai multik Kelet-Közép-Európában. Kína – Japán és Dél-Korea mellett – a beruházások tekintetében régiónk harmadik legfontosabb szereplője lett. A kínai multik elsősorban az elektronikai szektorból kerülnek ki, és más stratégiával lépnek be a kelet-közép-európai piacra, mint a japán vagy dél-koreai versenytársaik. E „másságot”, illetve a másik két ország stratégiájával való hasonlóságot szemlélteti Szunomár Ágnes, a VGI tudományos munkatársának és Agnieszka McCalebnek, a Varsói Közgazdasági Egyetem munkatársának tanulmánya, mely a CESifo decemberi számában jelent meg. 

Határ, ahol a folyók összekötnek. Európa Amazóniájának is nevezik azt a Horvátország és Magyarország közötti határterületet, amelynek természeti energiaforrásait vizsgálta a most záruló RuRES projekt (Renewable Resources and Energy Efficiency in Rural Regions. A kutatás résztvevőinek célja a megújuló energiaforrások használatának és az energiahatékonyság növelésének ösztönzése volt. A Megújuló energiaforrások és energiahatékonysági lehetőségek rurális terekben c. kötet, a KRTK Regionális Kutatások Központjának pécsi székhelyű tudományos osztálya, az Eszéki Egyetem Elektrotechnikai Kara és a Kaposvári Egyetem együttműködésében készült. A több tudományterületet felőlelő tanulmánykötetből tájékozódhatunk többek közt a baranyai határtérség lakosságának környezeti attitűdjéről, egy lehetséges önkormányzati döntéstámogató modellről, valamint a már bevált megoldásokról (best practices). A kötet környezetvédelmi szakemberek és lelkes amatőrök számára egyaránt ajánlott olvasmány. Tovább a kötethez

Miért omlott össze az iWiW? A világ egyik legelső közösségi hálózata, az iWiW egészen 2010-ig a legtöbb magyar számára „az" online közösségi hálózat volt. Mi okozta mégis azt, hogy a felhasználók egyszercsak elkezdtek kilépni a platformról? Lőrincz László, a KTI tudományos munkatársa és kutatótársai feltételezése szerint az okok nem pusztán a többi közösségi hálózat kedvezőbb adottságaiban, nagyobb funkcionalitásában keresendők. Feltételezésük szerint az ilyen felhasználói döntések teljesen függetlenek is lehetnek a piac kínálta lehetőségektől. A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen egyéni és rendszerszintű tényezők okozták az iWiW lépcsőzetesen kibontakozó összeomlását. Az angol nyelvű cikk a Social Networks tudományos folyóiratban olvasható. Tovább a cikkre

Az Airbnb Budapesten. Dudás Gábor, az RKI tudományos munkatársa szerzőtársaival azt vizsgálta a GeoJournal of Tourism and Geosites című folyóiratban megjelent tanulmányukban, hogy hogyan hatott az úgynevezett egyenrangú vagy peer-to-peer hálózatot kiépítő Airbnb elterjedése a budapesti szállodai árakra illetve milyen területeken alakult ki koncentrált kínálata. Egy adott napon lefolytatott internetes lekérdezést és GIS-alapú térképezési módszert használva azt találták, hogy a szállodák kínálatához hasonlóan az Airbnb-kínálat is főként a belső kerületekre koncentrál, és ez közöttük igen erős versenyhelyzetet teremt. Ez egyébként, eltérően Észak-Amerikától, európai sajátosság. Kutatásuk arra is rámutat, hogy az Airbnb jelenléte más nagyvárosokhoz hasonlóan, egyes kerületek dzsentrifikációjának erősítése révén Budapesten is jelentősen befolyásolhatja az ingatlanpiaci árakat. Tovább a cikkre

Élődonoros vesecsereprogram Magyarországon. A központilag koordinált vesecsereprogramokban krónikus vesebetegek cserélhetik el immunológiailag inkompatibilis élődonorjaikat egymással. A nemzeti vesecsereprogramok bevezetésük után nagymértékben növelik a vesebetegek lehetőségeit az élődonoros átültetésre, ennek érdekében azonban sikeresen meg kell oldani számos orvosi, logisztikai, optimalizálási, etikai és jogi kérdést. Magyarországon is elindult egy tudományos és technológiai együttműködés a Horizon 2020 keretei között, amelyben Bíró Péter, a KTI tudományos főmunkatársa is részt vesz a főként transzplantációs szakemberekből álló munkacsoportban. A négyéves projekt 2016 szeptemberében indult azzal a céllal, hogy felmérje a nemzeti vesecsereprogramok helyzetét Európában, elkészítsen egy közösen használható keretrendszert a modellezésre és optimalizálásra; valamint hogy részt vegyen a nemzetközi csereprogramok kifejlesztésében és tesztelésében. A kutatás első fázisában a Bíró Péter által vezetett munkacsoport két felmérés segítségével tárta fel 10 európai ország központilag koordinált vesecsereprogramjainak gyakorlatát, amelyről az Orvosi Hetilap 2018. november 17-i számában olvashatnak. Tovább a cikkre

Egészségegyenlőtlenség és infarktus. A szívizom elégtelen vérellátásából származó betegségek és az infarktus okozta halálozások aránya az elmúlt másfél évtizedben javult ugyan az EU-tagországokban, azonban Magyarországon a legkisebb mértékben. Uzzoli Annamária, az RKI tudományos főmunkatársa és kutatótársai az akut szívizominfarktus hazai idő- és térbeli alakulását vizsgálták, és eredményeiket az Egészségfejlesztés című folyóiratban tették közre. Noha 2005 óta látványosan csökkentek az infarktus okozta halálesetekMagyarországon, a területi egyenlőtlenségek növekedtek, és a nők esetében erőteljesebben. 2012–2015 között Pest megye északi részében kialakult egy összefüggő, magas halálozási arányszámot mutató terület a Szobi, Váci, Dunakeszi és Gödöllői járásokkal (kiegészülve a Nógrád megyei Rétsági járással). A kedvező helyzetben lévő, tehát alacsony halálozással jellemezhető területek térbeli növekedése pedig elsősorban Baranya megyében figyelhető meg. A területi egyenlőtlenségek elmúlt években tapasztalt növekedése felveti a kérdést, hogy milyen társadalmi-gazdasági tényezők jelenthetnek akadályt a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. Tovább a cikkre

Színes adatok

A képre kattintva megnyitható.

 

Cikkajánló

Interjú Tóth István Jánossal a korrupciókutatásról, Magyar Narancs, 2018. december 6.

Beszélgetés Szabó-Morvai Ágnessel a Munkaerőpiaci tükör 2017 megjelenése kapcsán a nők munkaerőpiaci helyzetéről, 2018.december 19. – Klubrádió – Reggeli gyors (a linkre kattintva 19:55 mp-től hallható)

Prinz Dániel: MTA-s kutatók: A gyermekvállalás szakítja be a nők bérét, 2018. december 18. – https://qubit.hu

A Munkaerőpiaci Tükör, 2017. további sajtóvisszhangja.

Érdekességek a KTI Blogról

Az óceánok melegedése gyorsabb az előre jelzettnél – Oceans Are Warming Faster Than Predicted Chelsea Harvey, 2019. január 11. – https://www.scientificamerican.com/

Kitörni a Brexit-zsákutcából – Breaking the Brexit impasse: Achieving a fair, legitimate and democratic outcome Toke Aidt, Jagjit Chadha, Hamid Sabourian
2019. január 11. – http://voxeu.org

A populizmus és a civil társadalom – Populism and civil society Tito Boeri, Prachi Mishra, Chris Papageorgiou, Antonio Spilimbergo, 2019. január 11. – http://voxeu.org

Az American Economic Association (AEA) atlantai konferenciájának néhány előadása videón – 2019 AEA Webcasts of Selected Sessions 2019. január 4–6.– https://www.aeaweb.org/

Újra kitalálni a közgazdaságtant a válság után – The reinvention of economics after the crash Eshe Nelson, 2018. december 18. – qz.com

Miért nem foglalkoznak a közgazdaságtan bevezető kurzusain a viselkedési közgazdaságtannal? – Economics: The Discipline That Refuses to Change Antara Haldar 2018. december 14. – https://www.theatlantic.com

Hogyan hat a kormányzati leállás a GDP-re? – How the Govt Shutdown Affects GDP Greg Mankiw, 2018. december 23. – http://gregmankiw.blogspot.com

Tizenkét vezető közgazdász a 2018-as év világot formáló közgazdasági kutatásairól – Twelve leading economists on the research that shaped our world in 2018 Dan Kopf, 2018 december 28. – https://qz.com/

Mit mondanak az európaiak, amikor a Brexitről beszélnek – B. Porter, K.Ohrlander - What Europeans Talk about when They Talk about Brexit Bernard Porter, Kajsa Ohrlander, 2018. december 21. – https://www.lrb.co.uk

Charles Dickens a menedzsmentről és a munkáról – Charles Dickens on Management vs. Labor Timothy Taylor, 2018. december 24. – http://conversableeconomist.blogspot.com/

Joan Robinson a költőkről, matematikusokról és Adam Smithről – Joan Robinson on Poets, Mathematicians, Economists, and Adam Smith Timothy Taylor, 2018. december 31. – http://conversableeconomist.blogspot.com/

Programajánló

január 16. 17.00 -19.00 Budapest, Fazekas Károly, Szalavetz Andrea: A robotizáció hatása a társadalomra és a gazdaságra, nyilvános előadás az Eötvös Csoport rendezvényén

január 17. 14.00-16.00 Budapest, Marczell Kinga: The effect of managers’ health shocks on employment practises, KTI szeminárium

január 21. 14.00-16.00 Budapest, Bisztray Márta: A külföldi működőtőke beruházások és a nemzetközi kereskedelmben való részvétel közvetett hatásai (habilitációs előadás), KTI szeminárium

január 24. 14.00-16.00 Budapest, Hansjörg Herr: Underdevelopment and unregulated markets: why free markets do not lead to catching-up, Economics with policy nemzetközi szeminárium sorozat

január 24. 15.00 -17.00 Győr, Gyertyás János (Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala): Smart megoldások Győr MJV Önkormányzatnál a fejlesztések és városüzemeltetés területén, az RKI NYUTO és a Magyar Urbanisztikai Társaság Smart City rendezvénysorozata

január 31. 14.00-16.00 Budapest, Csató László: A universal university ranking from the revealed preferences of the applicants, KTI szeminárium

február 7. 10.00-12.00 Budapest, Kőrösi István: Az oktatástól az innováción keresztül a versenyképességig, VGI csütörtöki műhelybeszélgetés

február 21. 14.00-16.00 Budapest, Békés Gábor, Bisztray Márta: Területi egyensúly – a munkaerőpiac és az ingatlanárak kapcsolata Magyarországon, KTI szeminárium

Publikációk

Bálint Dóra: Az internet által felrajzolt utak – A platform alapú telekocsizás területi jellemzői Magyarországon az OSZKÁR példáján. In: Munkácsy András; Jászberényi Melinda (szerk.): Utazás a tudományban: Konferencia a 70 éves Pálfalvi József tiszteletére: Konferenciakötet. Budapest, Magyarország: Budapesti Corvinus Egyetem,2018. pp. 115-118.

Faragó László (szerk.): Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Budapest, Magyarország: Dialóg Campus Kiadó, 2018. 397 p.

Hudson, Ray - Jessop, Bob - Sevilla-Buitrago, Alvaro - Timár Judit - Vale, Mario: Crisis Spaces: Structures, Struggles and Solidarity in Southern Europe. European Urban and Regional Studies, Vol. 25. No. 4. 2018. pp. 423-440.

Lénárd László, Pálné Kovács Ilona: Fodor István 80 éves. Földrajzi Közlemények, Vol. No. 4. 142. 2018. pp. 387-388.

Simai Mihály: A magyar jövőkutatás fél évszázada és a globális változások főbb irányai. In: Nováky Erzsébet, S. Gubik Andrea (szerk.): A múltból átívelő jövő : VIII. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferencia: 50 éves a magyar jövőkutatás. Győr : Palatia Nyomda és Kiadó Kft., 2018. pp. 13-22.

Váradi Monika Mária (szerk.): Migráció alulnézetből. Budapest, Magyarország, Argumentum Kiadó, 2018. pp. 234.

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Síposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/leíratkozás