Fleiner Tamás, Kóczy Á. László és N. Rózsa Erzsébet megkapta az MTA doktora címet
2021.07.02 | 09:21
2021. június 30-án felavatták a Magyar Tudományos Akadémia új doktorait az Akadémián: 71 kiváló kutató kapta meg a tudományos teljesítmény egyik legnagyobb elismerését.
Gratulálunk kutatóinknak!
| Fleiner Tamás kiemelkedő tudományos eredményekkel gazdagította kutatási területét, a stabil párosítások és általánosításaik problémakörét, amelyek legismertebb alkalmazásai között szerepelnek a piactervezési mechanizmusok, a vesecsere-programok és a felsőoktatási felvételi rendszerek. Kutatási eredményei mind a matematikai elmélet és a számítástudományi algoritmusok, mind a közgazdasági-piactervezési alkalmazások tekintetében jelentősek. A kiválasztási függvény általa bevezetett fogalmának segítségével a stabil párosítás létezésének eldöntésére vonatkozó klasszikus eljárások egy messzemenő általánosítása adódik. Fleiner Tamás igazolta, hogy a stabil párosítást megtaláló Gale–Shapley-algoritmus helyessége Knaster és Tarski fixponttételéből is következik. A stabil párosítás témakörében született klasszikus eredményeknek az általánosabb esetekre való kiterjesztésével párhuzamosan új alkalmazási területeket is felismert, többek között a kvótákkal korlátozott felvételi rendszert, valamint az ellátási láncokban felmerülő optimalizálási feladatokat. |  |
| Kóczy Á. László értekezésében sokszereplős koalíciós kooperatív játékokkal foglalkozik. Főként azt vizsgálja, mely játékosok alkotnak koalíciót, és hogyan oszlik meg közöttük az együttműködés haszna. Két alkalmazási területre fókuszál: az externáliákkal bővített karakterisztikus függvénnyel definiált játékokra és az általános szavazási eljárásokon alapuló döntéshozatalra. A multidiszciplináris értekezés eredményei nemcsak a közgazdaságtan és az üzleti tudományok területén hasznosíthatók, hanem a politológiában, illetve általában a társadalomtudományokban is, különösen a döntéselméletben. A disszertáció hátteréül 14 tanulmány eredményei szolgálnak. A kutatási eredmények közül kiemelhető (1) a rekurzív mag implementációja koncepciójának kifejlesztése és új tulajdonságainak megállapítása korlátozottan rendelkezésre álló közjavak esetén; (2) annak megállapítása, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló közjavak megsemmisülése mely feltételek fennállásakor nem kerülhető el; (3) bizonyos kapacitáskorlátok esetén az optimalizált ellátási láncokban a koalíciók összeolvadása szuperadditív, de egyébként szubadditív is lehet; (4) annak kimutatása, hogy az EU lisszaboni döntési mechanizmusa a nagy és a kis tagállamokat kedvezően, a közepeseket pedig kedvezőtlenül érinti. |
|
|
N. Rózsa Erzsébet értekezése az átalakulóban lévő Közel-Kelet államainak eltérő fejlődését, politikai viszonyaikat és nemzetközi rendszerbe való illeszkedésüket vizsgálja. A térség országai az államfejlődés módját tekintve jelentősen eltérnek a nyugati mintáktól. Az értekezés feltárja az iszlám közösség és a politikai hatalom szoros kapcsolatát és befolyását az államfejlődésre a törzsi szerveződéstől a birodalomépítésig. Bemutatja, hogy a gyarmatosítás nyomán önkényesen létrehozott új területi államok identitása nehezen formálódik, és máig sem zárult le teljesen. A vesztfáliai béke nyomán kialakult állammodell szervesülését és a modernizáció nyomán jelentkező válságokat a politológia, a nemzetközi kapcsolatok elmélete és a külpolitikai elemzés módszereivel vizsgálja. Vázolja a Közel-Kelet egyes államainak (Irán, Szaúd-Arábia, Líbia, Egyiptom) politikai helyzetét, társadalmaik identitásrétegeit, az egyes államok nemzetközi politikai rendszerben betöltött szerepét. Az új tudományos eredmények közül kiemelendő a térség etnikai, vallási és kulturális összetettségének bemutatása; a tradíció és modernitás eltérő kombinációinak konkrét elemzése, így az Iráni Iszlám Köztársaság, illetve a szaúdi vahhábita királyság állammodellje és regionális hatalmi ellentétük bemutatása; az „arab tavaszban” érintett országok államiságát érő kihívás és az Iszlám Állam elemzése. A szerző szerint a térség államai mindezen kihívások ellenére konszolidálódnak, és az időnkénti válságok ellenére erősödik saját identitásuk. |
|
Forrás: mta.hu és MTA Kommunikáció képgaléria
Eseménynaptár
Kiemelt híreink
Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program 2021. évi nyertesei
A koronavírus okozta válsághelyzetben tovább nőtt a kutatói életpálya különböző szakaszaira kiírt OTKA-pályázatok keretösszege, hiszen a kutatások támogatására minden eddiginél nagyobb szükség van. Több mint 330 kutató és kutatócsoport nyert összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 3 vagy 4 évre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.
- 2021.08.02.
- Tovább olvasom
Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője
This study focuses on a comprehensive sustainability assessment of the management of the organic fraction of municipal solid waste in Ghent (Belgium), Hamburg (Germany) and Pécs (Hungary). A sustainability assessment framework has been applied to analyse social, environmental, and economic consequences at the midpoint level (25 impact categories) and at the endpoint level (5 areas-of-protection).
- 2021.07.29.
- Tovább olvasom
Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében
Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.
- 2021.07.28.
- Tovább olvasom