Egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai? - Szigetvári Tamás válaszol a Portfolio KRTK Blogjában
2021.05.05 | 09:34
Tíz éve, 2011 tavaszán rengette meg az arab tavaszként aposztrofált forradalmi hullám a Közel-Kelet és Észak-Afrika autoriter rezsimjeit. A Tunéziában kipattant szikra Egyiptomban, Líbiában, Jemenben, Szíriában és Bahreinben is komolyan megrengette az addigi politikai berendezkedést, de szinte az összes arab országban a kormányzat elleni tüntetésekhez, utcai demonstrációkhoz vezetett. Az arab tavasz elsődleges oka a romló életkörülményekben, a perspektívák hiányában volt keresendő – de vajon egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően változott-e a helyzet, javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai?
Nem ezt várták - Arab gazdaságok tíz évvel az arab tavasz után
Szigetvári Tamás
"Az észak-afrikai és közel-keleti autoriter államok évtizedek óta alapvetően hasonló berendezkedéssel működnek, korlátozott szabadságjogok mellett viszonylag széles körű szociális biztonságot teremtettek, az alapvető szükségletek elérhetőségét jelentős szubvencionálással biztosították. Amikor mindenképpen megszorítások váltak szükségessé, akkor ügyes alkukkal igyekeztek megőrizni a társadalmi békét. A korábban működőképes modell 2011 elején azonban váratlanul bedőlt, ami mögött több tényező is közrejátszott. Az egyik legjelentősebb ezek közül a szubvenciókra építő árrendszer ellehetetlenülése volt: a világpiaci élelmiszer- és energiaár-emelkedése, amit keresleti oldalon a feltörekvő piacok emelkedő fogyasztása, kínálati piacon a korlátozott kapacitások és az alternatív igények, így például a bioüzemanyag-gyártás is gerjesztettek, „begyűrűzött” az arab országokba, és a politikai rendszer legitimációját biztosító alacsony árak emelkedni kezdtek.
A lázongások kezdetén az első reakció a korábban megszokott volt: a bérek, a szociális juttatások és az állami árszubvenciók erőn felüli növelése. A korábban bevált autoriter alku – miszerint az ember tele szájjal nem beszél – azonban nem működött tovább. A fiatalabb (tájékozottabb) generációk számára az alku elfogadhatatlanná vált, nem volt összeegyeztethető a szabadságról, a méltóságról, a társadalmi igazságosságról alkotott elképzeléseikkel."
⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. május 4.
Címlapkép: Getty Images
Eseménynaptár
Kiemelt híreink
Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program 2021. évi nyertesei
A koronavírus okozta válsághelyzetben tovább nőtt a kutatói életpálya különböző szakaszaira kiírt OTKA-pályázatok keretösszege, hiszen a kutatások támogatására minden eddiginél nagyobb szükség van. Több mint 330 kutató és kutatócsoport nyert összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 3 vagy 4 évre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.
- 2021.08.02.
- Tovább olvasom
Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője
This study focuses on a comprehensive sustainability assessment of the management of the organic fraction of municipal solid waste in Ghent (Belgium), Hamburg (Germany) and Pécs (Hungary). A sustainability assessment framework has been applied to analyse social, environmental, and economic consequences at the midpoint level (25 impact categories) and at the endpoint level (5 areas-of-protection).
- 2021.07.29.
- Tovább olvasom
Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében
Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.
- 2021.07.28.
- Tovább olvasom