Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez? - Fertő Imre, Benedek Zsófia és Szente Viktória írása a Portfolio KRTK Blogjában

2021.04.04 | 13:53
Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez? - Fertő Imre, Benedek Zsófia és Szente Viktória írása a Portfolio KRTK Blogjában

A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?

"Nem meglepő, hogy koronavírus válság idején megnőtt a helyi élelmiszerek termelését és fogyasztását támogató kezdeményezések száma, mint egy olyan megoldás, amely segíti az ellenállóbb élelmiszerrendszerek kiépítését és az élelmezésbiztonság növelését. Ez az elképzelés magas szintű támogatást kapott, ideértve az EU mezőgazdasági biztosát, Janusz Wojciechowskit és Emmanuel Macron francia elnököt.

A helyi gazdaságra gyakorolt pozitívumokat elsősorban multiplikátor (tovagyűrűző) hatások alapján) képzelik el. A szakirodalom a helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan a multiplikátorok négy típusát különbözteti meg.

  • A kibocsátási multiplikátor a helyi értékesítés (mint kibocsátás) változását méri egy pénzegységnek (például 1000 forintnak) megfelelő keresletnövekedés hatására.
  • A foglalkoztatási multiplikátor azt méri, hogy egységnyi pótlólagos keresletnövekedés hány új munkahelyet generál.
  • A jövedelem multiplikátor a helyi élelmiszertermelésben dolgozók jövedelmi változásait számszerűsíti a kereslet egységnyi növekedése esetén.
  • A hozzáadott érték multiplikátor pedig a hozzáadott érték alapján méri az ágazat teljesítményét a teljes kibocsátás helyett (az összes vállalkozás hozzáadott értéke egy államban egyenlő a bruttó nemzeti termékkel).

A kutatás során az angol nyelven publikált, referált, eredeti közleményeket gyűjtöttük össze, amelyek 2000. január 1-je és 2019. december 31-e között jelentek meg. A különböző keresőmotorok által talált közlemények száma első körben tízezer fölött volt. Az így kapott találatokat több körben alaposan átvizsgáltuk. A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye az volt, hogy noha a lehetséges multiplikátor hatások tényét szinte készpénznek veszi a nemzetközi szakirodalom is, összesen csak 25 közleményt találtunk, amely megpróbálta számszerűsíteni a helyi élelmiszerek multiplikátor hatását."

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. április 3.

Címlapkép: Getty Images

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2
3
2024 Február

Kiemelt híreink

Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program 2021. évi nyertesei

Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program  2021. évi nyertesei A koronavírus okozta válsághelyzetben tovább nőtt a kutatói életpálya különböző szakaszaira kiírt OTKA-pályázatok keretösszege, hiszen a kutatások támogatására minden eddiginél nagyobb szükség van. Több mint 330 kutató és kutatócsoport nyert összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 3 vagy 4 évre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.

Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője

Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője This study focuses on a comprehensive sustainability assessment of the management of the organic fraction of municipal solid waste in Ghent (Belgium), Hamburg (Germany) and Pécs (Hungary). A sustainability assessment framework has been applied to analyse social, environmental, and economic consequences at the midpoint level (25 impact categories) and at the endpoint level (5 areas-of-protection).

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

További híreink »