Karcolás vagy sebhely? - Kockázatvállalás a pandémia idején - Kiss Hubert János cikke a KRTK blogban a Portfolion
2021.01.31 | 06:30
Az egyik leggyakrabban feltett kérdés a COVID-19 kapcsán az, hogy miben és hogyan változtat meg minket. Ebben az írásban azt szeretném körüljárni röviden, hogy a COVID-19 járvány következtében fellépő általános bizonytalanság (elveszítem-e a munkahelyemet? elkapom-e a vírust? mikor lesz oltás?) hogyan érinti az emberek kockázatokkal szembeni attitűdjét. A kockázatvállalási hajlandóság számos döntésünkben szerepet játszik. Például a biztonságot jobban értékelő emberek a megtakarításaik kisebb hányadát fektetik bizonytalan részvényekbe, illetve ők hajlamosabbak olyan munkahelyeket választani, amely biztonságosabbak az elbocsátás szempontjából.
"A TÁRKI közreműködésével 2017 januárjában, 2020 júniusában és 2020 novemberében a magyar felnőtt lakosság nemre, korra, végzettségre és településtípusra reprezentatív 1000 fős mintáján lemértük a kockázatvállalást a korábban bemutatott tanulmányokban használt (hipotetikus) kérdéssel. A válaszadók mintánként eltértek (kivéve egy csoportot az utolsó két felvételnél, akiket csak a 2020 júniusi adatoknál veszünk figyelembe). A kérdés arra vonatkozott, hogy a válaszadó 10000 Ft-ból mennyit tenne fel egy olyan szerencsejátékban, melyben ha eltalálja, hogy fej vagy írás lesz, akkor megduplázzuk a feltett összeget, ellenkező esetben elveszíti azt. Fontos megjegyezni, hogy 2017 és 2020 között sok minden történt, így a két év közötti különbséget nem lehet egy az egyben a COVID-19-nek tulajdonítani. Azonban talán nem túlzás kijelenteni, hogy a járvány kitörése egy olyan jelentős sokk volt, ami – a korábban bemutatott tanulmányok tükrében - valószínűleg hatással volt az emberek kockázatvállalására."
⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. január 30.
|
Címlapkép: Getty Images
Eseménynaptár
Kiemelt híreink
Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program 2021. évi nyertesei
A koronavírus okozta válsághelyzetben tovább nőtt a kutatói életpálya különböző szakaszaira kiírt OTKA-pályázatok keretösszege, hiszen a kutatások támogatására minden eddiginél nagyobb szükség van. Több mint 330 kutató és kutatócsoport nyert összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 3 vagy 4 évre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.
- 2021.08.02.
- Tovább olvasom
Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője
This study focuses on a comprehensive sustainability assessment of the management of the organic fraction of municipal solid waste in Ghent (Belgium), Hamburg (Germany) and Pécs (Hungary). A sustainability assessment framework has been applied to analyse social, environmental, and economic consequences at the midpoint level (25 impact categories) and at the endpoint level (5 areas-of-protection).
- 2021.07.29.
- Tovább olvasom
Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében
Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.
- 2021.07.28.
- Tovább olvasom