Lakóhelytől is függhet a koronavírus-fertőzés túlélési esélye – melyek a leginkább veszélyeztetett területek a járvány idején?

2021.06.17 | 14:32
Lakóhelytől is függhet a koronavírus-fertőzés túlélési esélye – melyek a leginkább veszélyeztetett területek a járvány idején?

A kérdésre Páger Balázs, Szabó Tamás, Kovács Sándor Zsolt és Uzzoli Annamária válaszol a Portfolio KRTK Blogjában.

A COVID-19-járvány másfél éve alatt 30 ezer ember belehalt a fertőzésbe Magyarországon, de azoknak voltak a legrosszabbak a túlélési esélyeik, akik társadalmi és gazdasági értelemben hátrányos helyzetű területeken éltek. Az összefüggések és az egymásra hatások feltárása a jövő feladata, de már most feltételezhető, hogy az egyén egészségi állapota, valamint életkörülményei nagymértékben befolyásolhatták a fertőzés veszélyét, a betegség lefolyásának súlyosságát, a kórházba kerülést és a túlélést.

A közép-európai egészségparadoxon következménye, hogy hazánkban rosszabbak az életkilátások, mint ami az ország gazdasági fejlettségéből következne. A magyar népesség nemzetközi viszonylatban kedvezőtlen egészségi állapota miatt sereghajtók vagyunk a világ fejlett országai között a főbb egészségmutatók alapján. Rövidebb ideig élünk, mint nyugat-európai embertársaink, már fiatalon megbetegszünk, számos krónikus betegségünk rosszabbítja életminőségünket, amelyek miatt korábban is halhatunk meg.

A rossz egészségi állapot az egyik kockázati tényező volt a járvány okozta halálozásokban!

Ráadásul a rosszabb egészségi állapot az országon belül markáns területi különbségekkel párosul, amely a COVID-19-megbetegedés okozta halálozások területi mintázatában is tetten érhető.

 

⮚ Tovább a teljes cikkre - portfolio.hu - 2021. június 17.

Címlapkép: Getty Images

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023 Február

Kiemelt híreink

Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program 2021. évi nyertesei

Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program  2021. évi nyertesei A koronavírus okozta válsághelyzetben tovább nőtt a kutatói életpálya különböző szakaszaira kiírt OTKA-pályázatok keretösszege, hiszen a kutatások támogatására minden eddiginél nagyobb szükség van. Több mint 330 kutató és kutatócsoport nyert összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 3 vagy 4 évre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.

Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője

Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője This study focuses on a comprehensive sustainability assessment of the management of the organic fraction of municipal solid waste in Ghent (Belgium), Hamburg (Germany) and Pécs (Hungary). A sustainability assessment framework has been applied to analyse social, environmental, and economic consequences at the midpoint level (25 impact categories) and at the endpoint level (5 areas-of-protection).

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

További híreink »