Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? - Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

2021.07.28 | 09:06
Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? -  Csurilla Gergely és Fertő Imre válaszol a KRTK blogban

Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.

Az olimpiai siker lehetséges tényezői

A gazdasági fejlődés kulcsfontosságú tényező az olimpiai sikerek magyarázatában. A fejlett országok több forrást fektetnek a sportba és különösen az elitbe, mint a kevesebb forrással rendelkező fejlődő országok. Az élsport olyan luxuscikk, amelynek kereslete a gazdasági fejlődéssel együtt növekszik. A nagyobb rendelkezésre álló pénzügyi források lehetővé teszik az országok számára, hogy jobban felszerelt létesítményeket építsenek, újabb technológiákat és jobban képzett edzőket és személyzetet biztosítsanak sportolóik számára, és a sport nagyobb valószínűséggel része az iskolai oktatásnak és az emberek mindennapi életének ezekben az országokban.

A népesség nagysága szintén fontos tényezője az olimpiai érmek számának. A feltételezés szerint a tehetséges sportolók eloszlása a világ országai között véletlenszerű, a nagyobb népességű országoknak több szelekciós lehetőségük van a tehetségek kiválasztása tekintetében.

A rendező ország általában 1,8 százalékkal több érmet szerez, mint amennyit a társadalmi-gazdasági helyzete előre jelezne. Az országok hajlamosak a házigazda esemény előtt többletforrásokat fektetni az élsportba, hogy ezzel jobb felkészülési lehetőségeket biztosítsanak sportolóik számára a hazai pálya előnyének kihasználásához. Egyes tanulmányok a rendezés előtti változókat is felhasználják, és pozitív összefüggést találnak az olimpiai érmekkel.

⮚ Tovább a teljes cikkre - KRTK Blog - Portfolio - 2021. július 27. - Csurilla Gergely, Fertő Imre

Címlapkép: Getty Images

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023 Február

Kiemelt híreink

Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program 2021. évi nyertesei

Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program  2021. évi nyertesei A koronavírus okozta válsághelyzetben tovább nőtt a kutatói életpálya különböző szakaszaira kiírt OTKA-pályázatok keretösszege, hiszen a kutatások támogatására minden eddiginél nagyobb szükség van. Több mint 330 kutató és kutatócsoport nyert összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 3 vagy 4 évre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.

Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője

Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője This study focuses on a comprehensive sustainability assessment of the management of the organic fraction of municipal solid waste in Ghent (Belgium), Hamburg (Germany) and Pécs (Hungary). A sustainability assessment framework has been applied to analyse social, environmental, and economic consequences at the midpoint level (25 impact categories) and at the endpoint level (5 areas-of-protection).

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

További híreink »