Lackó Mária és Sebők Anna tanulmányai; Ricz Judit könyvismertetője a Közgazdasági Szemle októberi számában
2020.10.28 | 06:10
LXVII. évf., 2020. október
- Korai és időskori halálozások különbségei Európában a 2000-es évek első évtizedében
Lackó Mária
LXVII. évf., 2020. október (957—992. o.) , Tanulmány
A tanulmány számos európai ország lakosságának halálozásában tapasztalt eltérésekkel és ezek magyarázatával foglalkozik. Betegségcsoportonként és nemek szerint összehasonlítja a korai (0-64 éves kor) és az időskori (65 év felett) mortalitási rátákat alakító tényezőket a 2009. évre. Az alkalmazott modell az országok lakosságának életkörülményeit és életmódját veszi számításba, így az egy főre jutó GDP-t, a földrajzi elhelyezkedést, a légszennyezettséget, a népesség képzettségét, a dohányzási és égetettszesz-fogyasztási szokásokat, valamint az egészségügyi kiadásokat. A legmegdöbbentőbb eredmény a légszennyezettség hatásával kapcsolatos: a tüdőrák esetében a 65 év alatti férfiaknál ennek mortalitást magyarázó - kiemelkedően magas - súlya szinte megegyezik a leginkább ismert kockázati tényezőjével, a dohányzáséval, sőt az időseknél már jelentős a különbség a légszennyezettség "javára".* Journal of Economic Literature (JEL) kód: I12, I15, O57.
- Egyetemről a munkaerőpiacra. Felsőoktatási ismeretségek hatása a munkaerőpiaci kilátásokra
Ilyés Virág — Sebők Anna
LXVII. évf., 2020. október (993—1028. o.) , Tanulmány
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a mesterképzésben egy időben tanuló szaktársak milyen hatást gyakorolnak egymás későbbi munkaerőpiaci kilátásaira a végzettség megszerzését követő néhány évben. Az elemzést olyan összekötött államigazgatási adatokon végeztük, amelyek a 2003 és 2017 közötti időszakra tartalmazzák a magyarországi népesség 50 százalékának munkaerőpiaci és oktatási adatait. Becsléseink a 2010 és 2017 között mesterszakon végzett hallgatókat célozzák a korai munkakeresés és munkavállalás időszakában. A szaktársi ismeretségek hatását a közös egyetemi szakon egy félévben kezdő és ugyanazon félévben végző hallgatók munkahelyi találkozásával közelítjük. Eredményeink szerint a friss diplomások kimutathatóan nagyobb valószínűséggel nyernek felvételt olyan munkahelyekre, ahol egykori szaktársaik dolgoznak. Ez a hatás meglehetősen stabil, tehát azt elsősorban nem egyetemi szak- vagy általános értelemben vett szakspecifikus mechanizmusok vezérlik. Noha teljesen biztosak nem lehetünk a szaktársak segítő közreműködésében (legyen szó akár információátadásról, akár ajánlásról), alternatív becsléseink valószínűsítik ezt. Az egykori szaktársak vállalati jelenléte az újabban keletkezett munkaviszonyok jobb relatív minőségi jellemzőivel is párosul: magasabb kezdő bérrel, presztítízzsel és státussal, tartósabb munkaviszonnyal.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: J24, J30, J62, J64, M51, Z13.
- Posztkommunista kapitalizmusváltozatok - járadékalapú megközelítés
(Gondolatok Mihályi Péter és Szelényi Iván két könyvéről)
Ricz Judit
LXVII. évf., 2020. október (1075—1082. o.) , Könyvismertetés
Mihályi Péter és Szelényi Iván két könyvét nem csak a szerzők személye köti össze – tartalmilag is szorosan kapcsolódnak. A posztkommunista kapitalizmusváltozatok jobb megértéséért 2019-es könyvükben a szerzők bevezették a járadékalapú megközelítés fogalmát. Ebben a kötetben a szerzőpáros napjaink egyenlőtlenségekről szóló vitájához kíván hozzájárulni: a társadalom felső 20 százalékára irányítja a figyelmünket, és a járadékok szerepét emeli ki az egyenlőtlenségek növekedésének a hátterében.
A 2020-ban megjelent könyv a posztkommunista országok eltérő fejlődési pályáját elemzi a kapitalizmusváltozatok (Variaties of Capitalism, VoC) irányzatának keretein belül, miközben meghaladja, kiegészíti az uralkodó VoC-paradigmát – mind a tartalmi, mind a területi megközelítés kiszélesítésével. Az alábbiakban – rendhagyó módon – a később megjelent kötet ismertetésével kezdjük az írást, és a korábbi kötet tárgyalását beépítjük az utóbbi ismertetésébe, valamint utalunk a kötetek kapcsolódási pontjaira is.
Eseménynaptár
Kiemelt híreink
Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program 2021. évi nyertesei
A koronavírus okozta válsághelyzetben tovább nőtt a kutatói életpálya különböző szakaszaira kiírt OTKA-pályázatok keretösszege, hiszen a kutatások támogatására minden eddiginél nagyobb szükség van. Több mint 330 kutató és kutatócsoport nyert összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 3 vagy 4 évre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.
- 2021.08.02.
- Tovább olvasom
Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője
This study focuses on a comprehensive sustainability assessment of the management of the organic fraction of municipal solid waste in Ghent (Belgium), Hamburg (Germany) and Pécs (Hungary). A sustainability assessment framework has been applied to analyse social, environmental, and economic consequences at the midpoint level (25 impact categories) and at the endpoint level (5 areas-of-protection).
- 2021.07.29.
- Tovább olvasom
Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében
Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.
- 2021.07.28.
- Tovább olvasom