Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes és Török Ádám szerkesztésében megjelent a Trendek és töréspontok II. kötet

2021.06.21 | 15:06
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes és Török Ádám szerkesztésében megjelent a Trendek és töréspontok II. kötet

© Akadémiai Kiadó, 2021. A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet szerzői – kutatóink közül Sass Magdolna, Szalavetz Andrea, Gál Zoltán, Szigetvári Tamás, N. Rózsa Erzsébet és Ricz Judit – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Az első témakör, az alternatív növekedési utak a visegrádi négyek országaiban, Csehországra, Lengyelországra, Magyarországra és Szlovákiára koncentrál, hiszen ezek az országok nyitották meg gazdaságukat a legkorábban és a legnagyobb mértékben a külföldi közvetlentőke-befektetések előtt a kelet-közép-európai (KKE) régióban. Korábban a külföldi multinacionális vállalatok helyi leányvállalatai voltak a növekedés motorjai ezekben az országokban, de napjainkban a kormányok más, a multik leányvállalataihoz képest addig csak kiegészítő szerepet játszó, elsősorban „növekedésbeindító”, lehetőleg hazai tulajdonban lévő vagy hazai ellenőrzésű vállalatokat keresnek, amelyek így a külföldi kitettséget is csökkentik. Sass Magdolna, Szalavetz Andrea és Gál Zoltán tanulmányai ezt a kérdéskört vizsgálják meg három különböző aspektusból.
A következő témakör, a török gazdaság a 21. század elején, a török növekedés modellt mutatja be. Törökország stratégiai elhelyezkedése és sajátos adottságai miatt meghatározó jelentőséggel bír nemcsak magyar vagy európai szempontból, de globális perspektívában is: egy sikeres feltörekvő gazdaság, a G20 tagja, energetikai csomópont az európai gázellátás tekintetében, migrációs pufferállam és „muszlim mintaállam”, mely pozitív példa lehet a térség népei számára. Szigetvári Tamás makrogazdasági helyzetképét N. Rózsa Erzsébet külpolitikai elemzése és a térséget üzleti szempontból is jól ismerő Török Attila tanulmánya egészíti ki további szempontokkal.
A harmadik témakör a brazil államvezérelt kapitalizmus kérdéskörét járja körül. Bár a szerzők alapvetően az ezredforduló utáni Brazíliára fókuszálnak, e fejlődési modell megértéséhez az egyedi brazil vonások és előzmények ismerete is elengedhetetlen. Ricz Judit a brazil kapitalizmusváltozat legfőbb vonásait tekinti át Kornai rendszerszemléletének tükrében, majd a brazil intézményrendszer főbb vonásait elemezi a kapitalizmus sokfélesége irányzatának elméleti keretében. Opponense, Szilágyi Ágnes Judit a történelmi meghatározottságok és folytonosságok szerepét emeli ki, felvillantva olyan, elsősorban 20. századi eseményeket, melyek elengedhetetlenek a 21. századi brazíliai gazdasági-társadalmi jelenségek megértéséhez.
A negyedik témakör a digitális átalakulás jelentős, mégis elégtelen felzárkóztatási hatásainak okaira koncentrál. Szalavetz Andrea – magyarországi adatokra, korábbi interjúk és kérdőíves felmérések eredményeire támaszkodva – arra keresi választ, hogy miért nem jár a digitális átalakulás olyan mértékű pozitív hatásokkal a közvetlentőke-befektetésekre építő, függő kapitalizmusmodellbe tartozó közép-európai országokban, mint a fejlett gazdaságokban, elemezve a főbb mechanizmusokat és hiányosságokat. Demeter Krisztina vállalati nézőpontból közelíti meg a kérdést, és reflektál Szalavetz Andrea tanulmányára, bemutatva néhány további narratívát, amely a digitalizáció vállalati működésre gyakorolt hatását érzékelteti.
 

« Vissza a listához

Eseménynaptár

H

K

Sz

Cs

P

Szo

V

29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2
3
2024 Február

Kiemelt híreink

Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program 2021. évi nyertesei

Az ″OTKA″ kutatási témapályázatok, a posztdoktori valamint fiatal kutatói kiválósági program  2021. évi nyertesei A koronavírus okozta válsághelyzetben tovább nőtt a kutatói életpálya különböző szakaszaira kiírt OTKA-pályázatok keretösszege, hiszen a kutatások támogatására minden eddiginél nagyobb szükség van. Több mint 330 kutató és kutatócsoport nyert összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 3 vagy 4 évre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.

Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője

Óvári Ágnes a Waste Management szakfolyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője This study focuses on a comprehensive sustainability assessment of the management of the organic fraction of municipal solid waste in Ghent (Belgium), Hamburg (Germany) and Pécs (Hungary). A sustainability assessment framework has been applied to analyse social, environmental, and economic consequences at the midpoint level (25 impact categories) and at the endpoint level (5 areas-of-protection).

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében

Nagy Gábor, Rácz Szilárd és Jóna László tanulmányai a Magyar Urbanisztikai Társaság kötetében Városok - Tervezés - Ingatlanpiac: Az urbanisztika aktuális kérdései. Szerkesztette: Salamin Géza - Tóth Bálint. Budapest, 2021.

További híreink »